Melinda története egészen gyerekkoráig nyúlik vissza. Fenékpusztától nem messze nőtt fel, és többször meglátogatta az egykor híres fenéki ménes fennmaradt épületeit. Ma már történész, akinek a kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia méneseinek története 1869 és 1914 között, a lótenyésztés aranykorában.
2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult történész hallgatóként. Érdeklődése középpontjában az újkori magyar történelem állt ebből is leginkább a lótenyésztés-történet foglalkoztatta. Az előadások és szemináriumok után gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós munkáit olvasta szabadidejében. A Festeticsek fenéki méneséről írta a diplomamunkáját, melyet konzulense és opponense is kiemelkedőnek értékelt. A többnyire elsődleges forrásokon alapuló munkát nyomtatásban való megjelentetésre is érdemesnek tartották. Az egyetemi tanulmányai befejezése után felvételt nyert a nappali ösztöndíjas doktori képzésre.
Az interdiszciplináris doktori iskola programjába jól illeszkedik különleges témája, mely magában ötvözi a történelemtudomány, az agrártudomány és a közgazdaságtudomány területeit. A ménesek történetét az eddigi lótenyésztés-történeti szakirodalomtól eltérően a monarchia lótenyésztésének rendszerén belül vizsgálja. Elsőként mutatja be gazdaságtörténeti szempontok alapján a magyar lótenyésztési modell működését. Gazdasági adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az 1869-1914 közé eső időszak valóban a lótenyésztés aranykora volt.
Eddig megjelent 11 tanulmánya, ebből egy angol és egy német nyelven. Publikált a Rubicon történelmi folyóiratban, rendszeresen megjelennek cikkei az Agrárkönyvtári Hírvilágban, már három rész megjelent egy négy részes tanulmánysorozatból a Komárom Esztergom Megyei Múzeumok Közleményeiben, és írt egy 101 oldalas szakdolgozatot. Megjelent 4 cikksorozata, összesen 39 tudományos szakcikke a Lovas Nemzetben a lótenyésztés aranykora, magánménesek, alapművek és híres hippológusok témában, továbbá írt egy gyerekeknek szánt 12 részes cikksorozatot a Junior Lovas Nemzetbe. Több mint 18 tudományos előadást tartott a témában, részt vett OTDK versenyen, továbbá rendszeresen előad az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban, előadást tartott a Festetics Kastélymúzeumban, a Tatai Vármúzeumban és meghívták az Országos Levéltárba. Munkájával célja, hogy azonosítsa az aranykor hátterében meghúzódó okokat és azok következményeit, amelyek a jelenlegi lótenyésztés problémáira is megoldást adhatnak.
Fontos számára a folyamatos szakmai fejlődés, ami új és kreatív megoldásokra ösztönzi.
„Mindig is jó kutatóvá szerettem volna válni, ezért meg is teszek minden tőlem telhetőt. Szeretnék aktív szerepet vállalni a magyar lovas kultúra értékeinek ápolásában, amelynek nélkülözhetetlen része a múlt ismerete. Szeretném megosztani a kutatás során szerzett tudást és tapasztalatot, azokkal az emberekkel, akik szeretnének tanulni a múltból." mondja Melinda, aki a Kutatói kurázsi szekcióban fog előadni.
In the spirit of ideas worth spreading, TEDx is a program of local, self-organized events that bring people together to share a TED-like experience. At a TEDx event, TEDTalks video and live speakers combine to spark deep discussion and connection in a small group. These local, self-organized events are branded TEDx, where x = independently organized TED event. The TED Conference provides general guidance for the TEDx program, but individual TEDx events are self-organized.* (*Subject to certain rules and regulations)
2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult történész hallgatóként. Érdeklődése középpontjában az újkori magyar történelem állt ebből is leginkább a lótenyésztés-történet foglalkoztatta. Az előadások és szemináriumok után gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós munkáit olvasta szabadidejében. A Festeticsek fenéki méneséről írta a diplomamunkáját, melyet konzulense és opponense is kiemelkedőnek értékelt. A többnyire elsődleges forrásokon alapuló munkát nyomtatásban való megjelentetésre is érdemesnek tartották. Az egyetemi tanulmányai befejezése után felvételt nyert a nappali ösztöndíjas doktori képzésre.
Az interdiszciplináris doktori iskola programjába jól illeszkedik különleges témája, mely magában ötvözi a történelemtudomány, az agrártudomány és a közgazdaságtudomány területeit. A ménesek történetét az eddigi lótenyésztés-történeti szakirodalomtól eltérően a monarchia lótenyésztésének rendszerén belül vizsgálja. Elsőként mutatja be gazdaságtörténeti szempontok alapján a magyar lótenyésztési modell működését. Gazdasági adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az 1869-1914 közé eső időszak valóban a lótenyésztés aranykora volt.
Eddig megjelent 11 tanulmánya, ebből egy angol és egy német nyelven. Publikált a Rubicon történelmi folyóiratban, rendszeresen megjelennek cikkei az Agrárkönyvtári Hírvilágban, már három rész megjelent egy négy részes tanulmánysorozatból a Komárom Esztergom Megyei Múzeumok Közleményeiben, és írt egy 101 oldalas szakdolgozatot. Megjelent 4 cikksorozata, összesen 39 tudományos szakcikke a Lovas Nemzetben a lótenyésztés aranykora, magánménesek, alapművek és híres hippológusok témában, továbbá írt egy gyerekeknek szánt 12 részes cikksorozatot a Junior Lovas Nemzetbe. Több mint 18 tudományos előadást tartott a témában, részt vett OTDK versenyen, továbbá rendszeresen előad az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban, előadást tartott a Festetics Kastélymúzeumban, a Tatai Vármúzeumban és meghívták az Országos Levéltárba. Munkájával célja, hogy azonosítsa az aranykor hátterében meghúzódó okokat és azok következményeit, amelyek a jelenlegi lótenyésztés problémáira is megoldást adhatnak.
Fontos számára a folyamatos szakmai fejlődés, ami új és kreatív megoldásokra ösztönzi.
„Mindig is jó kutatóvá szerettem volna válni, ezért meg is teszek minden tőlem telhetőt. Szeretnék aktív szerepet vállalni a magyar lovas kultúra értékeinek ápolásában, amelynek nélkülözhetetlen része a múlt ismerete. Szeretném megosztani a kutatás során szerzett tudást és tapasztalatot, azokkal az emberekkel, akik szeretnének tanulni a múltból." mondja Melinda, aki a Kutatói kurázsi szekcióban fog előadni.
In the spirit of ideas worth spreading, TEDx is a program of local, self-organized events that bring people together to share a TED-like experience. At a TEDx event, TEDTalks video and live speakers combine to spark deep discussion and connection in a small group. These local, self-organized events are branded TEDx, where x = independently organized TED event. The TED Conference provides general guidance for the TEDx program, but individual TEDx events are self-organized.* (*Subject to certain rules and regulations)
- Kategori
- Eğitim
Yorum yazmak için Giriş yap ya da Üye ol .
Henüz yorum yapılmamış. İlk yorumu siz yapın.